Szempilla mámor
Átvált a mából
És megkezdi
Az éjt reggelig
Madárra virrad
Kínzva is vigad
Az univerzum vándora
Ha én vagyok, hát nosza
A hajnal kósza
Szemhéjamon lopva
Tűnődik el
Az életen, igen
Borzalmak várnak
Az utcán, hátha
Nem értem jönnek
De a pokolba kilöknek
Szólni vágyol, de nem
Hallanám, az erem
Halhatatlanná váltotta szellemem
Ki így fondorkodik ellenem
Borz-alom
2009.02.14. 22:21 danuck
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://danuck.blog.hu/api/trackback/id/tr86943559
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.